Kiemelt témák

Veleszületett vörös folt az arcfotón, Az iskolai tudás

Tartalom

Láttam, hogy a mult meghasadt s csak képzetet lehet feledni; s hogy nem tudok mást, mint szeretni, görnyedve terheim alatt — minek is kell fegyvert veretni belőled, arany öntudat! József Attila A es évek első felében gyakran elmentem meghallgatni Gunagrihát, azaz Fülöp Sándort, aki a meditációval és a spiritualitással kapcsolatos tapasztalatairól tartott előadásokat.

A szívem mélyén önhitten azt remélem, az én írásaim, előadásaim is ilyenek.

Évek óta ugyanazt a történetet mesélem, mégis abban reménykedem, hogy így összegyűjtve sem zavaróan redundánsak az írások, mert mindig változtatom egy kicsit a látószöget. Ebben az írásban kísérletet tettem egy átfogó műveltségkoncepció összefoglaló kifejtésére. Ennek során több helyen szövegszerűen is felhasználtam korábbi írásaimat, de az egykori mondatok nem egyszer új kontextusba kerültek, néha a gondolatot is 12 megváltoztattam, felülvizsgáltam, és soha nem tartottam tiszteletben saját írásaim eredeti gondolatmenetét.

Ily módon felhasznált tanulmányaimra általában nem hivatkoztam, listájuk az irodalomjegyzékben olvasható.

a legdrágább kenőcs pikkelysömörhöz

A műveltség fogalmának, szerepének és sorsának elemzése a pedagógiai elmélet központi feladata. Amit ma oktatásnak nevezünk, az a Sem a genezis, sem a válság nem érthető meg annak tudatosítása nélkül, hogy a modern oktatás alapvetően egy hagyománynak a továbbörökítéséről szól, és ez az iskolában konstruált hagyomány az, amit műveltségnek nevezünk.

A műveltség tartalmát kezdetben a humanista eszmék határozták meg. A művelt literatus ember eszerint mindenekelőtt arról ismerszik meg, hogy tud görögül, de legalább latinul, olvassa és érti az antik auktorokat.

A reformáció és a katolikus megújulás nagy erővel tette az elvárható műveltség részévé a Biblia ismeretét. Kereszténynek lenni ettől kezdve egy veleszületett vörös folt az arcfotón műveltség elsajátítását is jelentette.

A felvilágosodás a  távoli múltba visszanyúló műveltségeszményt kiegészítette a közelmúlt nagy szellemeinek tiszteletével. Kritikusan viszonyult a hagyományhoz, de nem tagadta azt meg, inkább arról van szó, hogy beemelte a műveltség birodalmába a hagyomány megújítóit is.

De a kor demokratikus szellemének megfelelően ekkor ver gyökeret az a nézet is, hogy a műveltséget terjeszteni kell, 13 a műveltség bizonyos alapelemei minden embert megilletnek.

A természettudományok és a technika csak a Azt hihetnénk, praktikus okokból, hiszen a technika rohamos fejlődése megkívánta, hogy a felnövekvő nemzedék járatos legyen ezekben a kérdésekben is. Ennél azonban alighanem fontosabb volt itt is a tudományos műveltség identitásteremtő ereje: a tudás azzal az öntudattal ruházta föl a polgárt, hogy képes uralkodni a körülményeken, a természet megismerhető és leigázható. Röviden fogalmazva: posztmodern világunkban a siker biztosítéka, hogy kellő érzékenységgel észleljük szűkebb és tágabb környezetünk elvárásait, és veleszületett vörös folt az arcfotón piros foltok láb piros fotók azokhoz alkalmazkodni.

Egyre kevésbé világos, hogy mit akarnak a hagyománnyal. Az elemzés célja természetesen mindig a gyakorlat támogatása, és valójában abban reménykedem, hogy ezek az írások alapul szolgálhatnak egy majdani demokratikus oktatáspolitika kialakításához.

Az ajánlásokban megjelennek a legfontosabb nevek. Három esetben mégis kivételt teszek. Köszönet veleszületett vörös folt az arcfotón Földes Györgyöt, akinek bizalma, támogatása és sürgetése nélkül nem készülhetett volna el a kötet első írása.

És köszönet illeti a kötet lektorait, Arató Lászlót és Nahalka Istvánt nemcsak a fantasztikusan alapos és elgondolkodtató lektori véleményekért, hanem mindenekelőtt veleszületett vörös folt az arcfotón, mert a velük való közös munka, beszélgetés és vita, valamint írásaik olvasása meghatározóan hatott a gondolkodásomra.

Budapest—Miskolc, Egy olyan projektről van szó, amelyet a felvilágosodás vörös foltok a talpán viszketnek el, és a Petőfi programatikus verse, A XIX. Az elképzelés nem maradt puszta eszme. Az elemi szintű ismeretek veleszületett vörös folt az arcfotón írni-olvasni tudás, alapvető számolási készségek, állampolgári ismeretek — közkinccsé tételéhez számos érdek fűződött már a Hogy bizonyos instrumentális, meghatározott célt szolgáló tudáselemek széles körű elterjedését tekinthetjük-e, és milyen mértékben a műveltség demokratizálódásának, az nyilvánvalóan attól függ, hogyan definiáljuk a műveltséget, és ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat.

gyógyszerek pikkelysömör vitaminok

Az iskolarendszer fenntartását és növekedését ugyanis a modern társadalmakban nemcsak a tudás iránti igény indokolja, sőt nem is elsősorban az. Mint arra még lesz alkalmunk visszatérni, az iskola elsősorban olyan hely, ahol biztonságban és kontroll alatt vannak a gyerekek és a fiatalok, másodsorban a társadalmi felemelkedést közvetítő mechanizmus, harmadsorban szocializációs közeg, és hogy ezen funkciók mellett a műveltség átörökítése milyen mértékben érvényesül, az különböző időszakokban különböző mértékben tűnt fontosnak, de ritkán került igazán előtérbe.

Pusztán előzetes meghatározásról beszélek, mert a műveltség fogalmának értelmezése az egész tanulmány központi témája, egy definícióval nem intézhető el, és csak számos összefüggés kifejtése révén tehető világossá.

Az alábbiakban áttekintek néhány olyan megközelítést, amelyeket a hétköznapi életben összefüggésbe szoktunk hozni a műveltség fogalmával. Műveltségen az adatokon túlmenően mindenekelőtt az azok relatív jelentőségéről való tudást is szokás érteni. Nem elég azt tudni, hogy kik a székelyek, azt is illik tudni, hogy ez a tudás — nekünk — valamiképpen fontosabb, mint VIII.

Henrik feleségeinek névsora. A műveltség fogalma tehát az adatok bizonyos elrendezettségét, hierarchiáját és kontextusba helyezését, egyszóval értelmezését is magába foglalja.

Ez a perspektíva egyúttal morális dimenziót is kölcsönöz a művelt­ségfogalomnak, hiszen a viszonyításnak ez a képessége kognitív értelemben megalapozza a különbségtételt a baj és a katasztrófa, a boldogság és a múló öröm, a közérdek és a magánérdek stb.

Egy további figyelemreméltó jelenség, hogy a műveltségnek mindig volt egy erős nyelvi vonatkozása. Érdekes, hogy sok civilizációban fontos bizonyos szakrális holt nyelvek ismerete, legalábbis a műveltség egy magasabb szintjén. Nálunk ez sokáig a latin és a görög volt, de ilyen volt már az asszír-babilóni világban a sumer, a zsidóknál a héber, a hinduknál a szanszkrit, a buddhistáknál leginkább a páli.

Azt hiszem, nemcsak a hagyomány autentikusabb megismerése céljából, hanem az elme pallérozása végett is. A nyelv közvetít valami mélyebb tapasztalatot, a hagyomány egy bensőbb összefüggését, amely például valóságos és mitikus etimológiákban, jellegzetes ellentétpárokban, az alap­ vető metaforákban nyilvánul meg.

Vegyük a buddhista példát!

tej bogáncs kezeli a pikkelysömör

A hagyomány jelentős része minden fontosabb nyelvre le van fordítva, a komolyabb vallási tanulmányokhoz mégis elengedhetetlennek tartják mindenekelőtt a páli, de lehetőleg még a szanszkrit, tibeti és kínai nyelvi tanulmányokat is. Teljesen hasonló volt a helyzet a kora újkori Európában, ahol a humanista iskolázás a latin és görög nyelvi tanulmányokat állította előtérbe, a protestáns képzés pedig mindehhez hozzátette a hébert.

A szemantikai különbségek azonban — mint a szavak jelentéstartománya, a szinonimák 1 Fináczy, A holt nyelvek ismerete persze ma már nem lehet része az általános műveltség kánonának, de ezt a tudást részben pótolhatja pótolhatná ma egy tágabb modern nyelvi műveltség, amely lehetővé teszi, hogy — ismét Babitsot idézve — a saját anyanyelvünket is jobban értsük.

Érdemes lenne elemezni a szabálykövető fegyelmet mint a műveltség egy további fontos összetevőjét. Bizonyos szabályok nemcsak praktikus célokat szolgálnak, hanem valamiképpen a hagyomány struktúráját adják, ezért követésük vagy a tőlük való eltérés nem merőben pragmatikus kérdés.

Lázár Béla: Glatz Oszkár Itt álltunk a jernyei dombok alatt. A nap leszállóban, a nedves, zsíros, tompafényű zöldeket fel-ragyogtatva. Mindez beleolvadt egy egyénien sajátos tónusba, melyben a tárgyak színei elveszejtették magukvaló értéküket, de belesimultak a nedvesen tompa zöldbe

Ide sorolom az ún. A művelt ember vesszőt tesz a hogy elé, nem nyúl kézzel a tányérba, és előre engedi az ajtónál a nőket. Az a gyanúm, hogy ide tartoznak bizonyos eljárási szabályok is, pl. A műveltség egyik legfontosabb megnyilvánulási formája bizonyára a jó ízlés. Ez persze nagyon kényes kérdés, mert állandó feszültség van az ún.

Így igaz! Egy közösség műveltsége.

Attól érvényes a műveltség, hogy másokkal osztozunk rajta. Itt valójában az identitás problémájához jutunk. A művelt ember tartozik valahová azáltal, hogy egy közösség kultúráját a sajátjaként birtokolja. Ez azt jelenti, hogy a műveltségnek nemcsak tudásbeli és morális, hanem érzelmi összetevői is vannak. Budapest,Maecenas, Ebben az összefüggésben érdemes újraolvasni Mérei Ferenc alapvető tanulmányát az utalásról.

A művelt ember érti a célzást. Nem véletlen a hagyomány fogalmának visszatérő emlegetése ezekben a fejtegetésekben. Nem tévedhetünk nagyot, ha a műveltséget a hagyománnyal szoros összefüggésben határozzuk meg: mint elsajátított hagyományt, vagy még inkább mint a korábbi nemzedékek által örökül hagyott művekkel való találkozás eredményét.

hogyan és hogyan lehet otthon pikkelysömör gyógyítani

A mű fogalmát ebben a kontextusban érdemes a szokásosnál egy kicsit tágabban értelmezni. A kulturális pszichológia francia úttörője, Ignace Meyerson nyomán6 nemcsak a műalkotásokat vagy általában a könyveket sorolom ide, hanem például a szokásokat, az intézményeket, sőt a történelem tematizált egységeit is.

De mit nevezünk hagyománynak?

Nem túlságosan parttalan-e ez a fogalom ahhoz, hogy egy olyan sajátos tudásformát, mint a műveltség, ezzel határozzunk meg? Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy nem követem a szóhasználatban Nyíri Kristófot, aki hagyományról csak a szóban hagyományozódó tradíció esetében beszél, és ettől élesen megkülönbözteti az írásbeliséget, az írott kultúrát.

A pontosság kedvéért itt fel kell idézni, hogy a kollektív emlékezet fogalmát Maurice Halbwachs vezette be, ő azonban ezt élesen megkülönböztette mind a hagyománytól, mind a történelemtől.

Amit természettudományos műveltségnek nevezünk, az szintén a múlt: olyan 7 Nyíri, A tudománytörténész Simonyi Károly mutatott rá, hogy a már a Csak az válhat végül a kultúra részévé, ami évszázadokon keresztül fennmarad.

Az utóbbi a múlt felé fordítja arcát, értelmét az adja, hogy megőrzi a múltat. Az előbbit ezzel szemben a használhatóság igazolja, ezért az újabb és használhatóbb konstrukciók könyörtelenül kiszorítják a régieket.

És mégis: a természettudományos műveltség is egy hagyományt közvetít. Nem szabad ugyanis összekeverni a tudományos kutatást a tudományos műveltséggel. A tudós dolga az, hogy ismerje a legfrissebb kutatási eredményeket.

A művelt emberrel más a helyzet. Tőle sokkal inkább azt vár10 Simonyi, Azaz nem feltétlenül a legújabb felfedezéseket.

Egy kis túlzással azt mondhatjuk, hogy hetente jelennek meg hírek arról, hogy sikerült azonosítani az egyik vagy másik emberi tulajdonságért vagy éppen bizonyos betegségek kialakulásáért felelős géneket. A genetika fejlődése valóban lenyűgöző.

Ezek az új ismeretek azonban — bár elképesztően fontosak — egyelőre nem váltak a műveltségi kánon részévé, és ennek jó oka van. Némi időnek ugyanis el kell telni ahhoz, hogy a felröppent hírből a művelt laikustól is elvárható tudás legyen.

A kompetencia

Erre alapvetően két okból van szükség. Egyrészt a tudományos közvéleménynek — amelyet meghatározott intézmények kutatóintézetek, társaságok, folyóiratok közvetítenek — be kell fogadnia az új felfedezést, másrészt tisztázódnia kell az új ismeret relatív jelentőségének, azaz annak, hogy valóban olyan fontos dologról van-e szó, amelynek tudása széles körben elvárható.

A műveltség meghatározásáról szóló fejtegetésünk a kánon és a kanonizáció fogalmához vezetett el bennünket. A műveltség olyan tudásnak mutatkozik, amelynek tartalma valamiképpen kanonizálódott.

otthoni gygyszer pikkelysömörre a fejn

Nem tetszőleges tartalmú tudás tehát, hanem éppenséggel annak a tudása, amit egy adott közösség tagjaitól elvár. Egy mű azonban többféle értelemben lehet mértékadó. A műveltségi kánon — mint erről a későbbiekben még részletesebben és rendszeresebben is szó lesz — attól mértékadó, hogy meghatározza a látásmódunkat. Arról szól, hogyan lássuk — azaz hogyan értelmezzük — a világot.

Ez közös tulajdonsága a Hamletnek, a magyar államalapítás elbeszélésének és az evolúció elméletének. Igen, de hol dől el, hogy mi alkotja a kánont? Ki dönti el, hogy milyen tudás várható el egy művelt embertől?

A modern kor legfőbb — bár korántsem egyetlen — kanonizátora a műveltség területén kétségkívül az iskola. Az is valóság. A pikkelysömör kezelhet-e kátránnyal is komoly.

Különösen a második világháború után és mindenekelőtt amerikai kezdeményezésre Ralph Tyler, Benjamin Bloom terjedtek el azok a tantervek, amelyek igyekeztek minél pontosabban, az ellenőrizhetőség szempontját nagyon komolyan véve meghatározni az oktatási célkitűzéseket, azaz a követelményeket. A modern társadalmakban az állam bevételeinek növekvő hányadát fordítja az oktatásra, és az adófizetők érthetően tudni szeretnék, hogy eredményekkel jár-e ez a ráfordítás.

Nagyot tévednénk azonban, ha veleszületett vörös folt az arcfotón alapján a műveltségi kánont az iskolai tantervekkel azonosítanánk. Tanterv és kánon között a viszony sokkal bonyolultabb, hiszen először is a kánon legalább annyira meghatározza a tantervet, mint fordítva. Egyetlen tantervkészítő sem tekinthet el a tanterv összeállításakor uralkodó műveltségi kánontól.

A tanárok tudása és világlátása, a szülők kimondott vagy ki nem mondott elvárásai és tágabban a társadalmi nyilvánosság különböző intézményei gyorsan visszaterelik a kánon által megszabott kerékvágásba az oktatást, ha a tanterv esetleg ki is akarná zökkenteni belőle. Bár a tanterv fontos kanonizátor, soha nem teljesen autonóm ezen a téren, hanem valamilyen mértékben mindig egy már korábban kialakult és nem kodifikált kánonhoz kell igazodnia.

Másodszor egy fogalmi pontosításra is szükség van.