Reptile Land - G-Portál

Nőstény guppy hasán piros folt van

Állatok A szivárványos guppi Tudom, már írtam egyszer nőstény guppy hasán piros folt van halakról, de úgy döntöttem, a mostani cikkem témája a szivárványos guppi lesz.

Egyrészt, személy szerint az egyik kedvenc halam a guppi, illetve egyre több emait kapok, hogy milyen hallal érdemes kezdeni akvarisztikai pályafutásunkat, és hogy melyik halfaj fér el kis helyen, vagy szaporodik könnyen. A válasz: a guppi. A mostani írásomban különösen hangsúlyt fektetek a különleges külsejű, fajtatiszta guppitörzsek bemutatására és ezek továbbtenyésztésének részletezésére.

A guppijaimtól sajnos meg kellett válnom, de attól ezt a cikket bent hagyom annak, aki most kapott kedvet ehhez a jó kis hobbihoz. Saját tapasztalat: az én guppijaim en voltak csak sajnos egy idő után elkezdtek szelektálódni. Amikor már csak egy fiú, egy lány volt, megjelentek ők, akiket azelőtt annyira vártam.

A szivárványos guppit Poecilia reticualata, régebben a Lebistes nembe tartozott  sokszor még azok is ismerik, akik nem rendelkeznek akváriummal. Szaporasága, egyszerű tarthatósága és rendkívüli színeinek köszönhetően a guppi toronymagasan a legismertebb és legnépszerűbb halak listájának élén áll évtizedek óta világszerte.

Egyaránt megél a folyókban, patakokban, tavakban és enyhén sós brakkvizekben is. Közép-Amerikában "milliós halaknak" nevezik, ezzel is utalva rendkívüli szaporaságára. A vadonban a guppinak számos ellensége van, kiváló eleségként szolgál a nagyobb testű halaknak és egyéb ragadozóknak.

Mivel sok guppi válik ragadozók martalékává, a halacska a gyors és hatékony szaporodási ciklusával ellensúlyozza ezt a veszteséget. A sűrű növényzettel átszőtt partközeli vidékek guppi-óvodaként szolgálnak az ivadékoknak.

Tartalomjegyzék

A szivárványos guppin kívül hazánkban is egyre népszerűbb a törpe guppinak is nevezett Endler-guppi Poecilia wingei. Apró mérete ideálissá teszi a nano-akváriumban való tartását. Az Endler-guppit először ben Frankly F.

nőstény guppy hasán piros folt van

Bond fedezte fel, de nevét mégis John Endlerről kapta ben. Eredeti élőhelye a Laguna de Platos, egy brakkvízi tó volt Venezuelában, napjainkra innen kipusztult a mellette létesített szemétlerakó vízszennyezésének köszönhetően.

Minden téren megegyezik a szivárványos guppival.

nőstény guppy hasán piros folt van

A színjátszó törpeguppi Poecilia picta nálunk még egyáltalán nem kapható kereskedelmi forgalomban. Dél-Amerikából származó, centis hal. Alapszíne ezüst-zöld, testén sárga, kék és fekete foltok vannak.

Királyi többes #7 - Az asszony örökli a földet?

Első ránézésre nagyon hasonlít a vad guppira, de teste áramvonalasabb és nem olyan nagy a farokúszója. Létezik egy vörös színezetű változata is, melynek teste narancs-vörös, fekete foltokkal. A nőstények ezüstös nőstény guppy hasán piros folt van, az idősebb egyedek hasi része gyakran arany vagy narancsszínű. Sokáig úgy hitték, hogy a Guyanában élő feketeszalagos guppi önálló alfaj, ám később megállapították, hogy csupán a szivárványos guppi egy regionális változata.

Endler guppi-pár                                                       Színjátszó törpeguppi-pár A guppi mindenevő hal.

Szúnyoglárva pusztító tevékenysége miatt a világ számos részén szándékosan betelepítették folyókba és tavakba. Budapesten találkozhatunk guppikkal a margitszigeti tóban, a városligeti tóban, a Lukács-fürdő melletti Malom-tóban, Tapolcán, Miskolcon és az Eger-patakban is.

Guppibetegségek - 2. rész - Gondozás

A vad guppi szinte külön fajt képvisel a kereskedelemben kapható tenyésztett formákhoz  képest, a két változatnak mára már alig van köze egymáshoz.

Természetes élőhelyén a guppi kis méretű és viszonylag szolid színű állat, míg az akváriumban élő fajtársai épp ragyogó színeik miatt váltak az emberek kedvenceivé. A vad guppik színe szürkés, sárgás, vöröses és zöldes csillogású, míg a fogságban élők a szivárvány minden színében pompáznak. Az ivarokat egyszerű megkülönböztetni, a hímek kisebbek, színesebbek, gonopódiumuk van párzószervvé alakult farok alatti úszóa nőstények pedig nagyobbak, fakóbb színűek és teltebbek.

A nőstény guppik korai ivárérettségük 3 hónapos kor  elérésétől kezdve életük végéig folyamatosan megtermékenyített állapotban vannak és szó szerint "halgyárakként" működnek, megközelíthetőleg havonta adnak életet ivadéknak. A hímek csupán cm hosszúak, míg a nőstények cm méretűek is lehetnek.

Németországban kitenyésztettek akár 9 cm-re megnövő óriás guppitörzsekat vörös foltok az arcon a napfényről. A guppikat csak békés halakkal társítsuk.

Nagy és agresszív fajok mellé nem szabad betenni, különben a szép farokúszójukat letépkedik. Semmi esetre se tegyük össze sziámi harcoshallal, szumátrai díszmárnával és még kisméretű sügérekkel sem pl. Legalkalmasabb lakótársak a pontylazacok, kistestű márnák, más elevenszülők és harcsák. Átlagosan literes alapmedencét biztosítsunk a számukra, melyet dúsan rendezzünk be élő növényekkel és gyökerekkel. Szívesen csipegetik a zöld növényeket, ezért vásároljunk savanyú ízű, vagy keménylevelű fajtákat, melyeket nem bántják.

Fontos a jó szűrés, a szűrő legalább egyszer óránként forgassa át a medence térfogatának vizét. A guppik gyors úszású, örökmozgó halak.

Különösen a hímek rendkívül aktívak, naphosszat mással nem is foglalkoznak, csak az udvarlással. Nőstény guppikból - bár nem olyan színesek mint a hímek - mindig tartsunk többet, mivel a hímek kitartó és folyamatos zaklatása nagyon megviseli őket. Az ideális hőfok fok. A fogságban tenyésztett guppik immunrendszere sokkal gyengébb a vadon élő rokonaikénál, ezért érzékenyebbek a hirtelen vízhőmérséklet vagy vízminőség változásokra, melyek súlyos betegséget eredményezhetnek. Sokszor mondják, hogy a guppik igénytelen, nőstény guppy hasán piros folt van állatok.

A valóságban azonban ők is igénylik a normális életfeltételeket, a tiszta vizet és a minőségi tápot, ellenkező esetben ugyanis hiánybetegségek, fertőzésekre való fogékonyság, az ivadékokban megjelenő deformitások jelentkeznek. Én már többször láttam olyan eseteket, ahol a nem megfelelő tartás miatt bizony a guppi volt az első hal, amely kipusztult a medencéből és a szifók vagy pontylazacok sokkal "tovább húzták" a rossz körülmények között. A guppi felfedezőjéről, Vörös foltok és piros pontok a lábakon John Lechmere Guppy angol szerzetesről kapta, aki egyben geológus és növénygyűjtő is volt.

A múlt század végén szervezett dél-amerikai expedíciója során fedezte fel a guppit és több konzervált példányt küldött Nagy-Britanniába. Az első élő egyedek ban érkeztek a British Múzeumba. A guppi nagymértékű ismertsége és elterjedése a második világháború alatt kezdődött, amikor ban, majd ben a Deutsche Guppy Gesellschaft hannoveri nemzetközi guppikiállításon a közönséget lenyűgözték a rendkívül színes, mutatós úszójú állatkák.

Azóta évente rendeznek guppi szépségversenyeket, számos egyesület és csoport jött létre, melyek az újabb színek, farokváltozatok és génkombinációk kitenyésztésére és továbbörökítésére törekszenek. A vadonban a fajon belül is eltéréseket tapasztalhatunk: a guyanai guppik a legnagyobbak és legtarkábbak.

Az észak-brazíliainak a hátúszúja kihegyesedő, a farokúszója pedig lekerekített. A venezuelai fehér guppi színei világosabbak és fénytelenek, míg a trinidadi brakkvízi példányok nagy, sárgás alapon fekete farokúszóval rendelkeznek.

Az amatőr akvarista II. - pontyfélék, harcsák és sügérek

A Barbados-guppi magas hátúszújú és villás farkú, a Kis-Antillák környékén élő, "nyugati-guppinak" is nevezett guppik pedig helyileg is változatosak lehetenek, eltérő színűek, nagyon szaporák, ahol már a megszületett utódok is színesen jönnek a világra.

A guppik akváriumi tenyészváltozatai sokfélék. Először csak a szebbnél szebb színváltozatok kitenyésztésére koncentráltak a tenyésztők, később már az úszók méretét és alakját is számításba vették. A sárgás színű, hálózatos pikkelymintás változat már az as és es években megjelent.

Saprolegnia

A pávafoltos guppi a vad egyedektől származik. A Barbados-guppiból alakították ki a kard- és lírafarkú variációkat, a trinidadiból pedig a legyező és fátyolfarkú törzseket. A Guyana-guppikból később orcidea-guppikat tenyésztettek ki. Azután megkezdődött a guppik nagymértékű "tömeggyártása", melynek eredménye többek között a kárminpiros, zöld, kék, hullámvonalas, zebrarajzolatú, kobramintás és fekete színváltozatok. Az úszóforma mellé az úszószínezet megnevezése is társul.

A test alapszíne és tarkázottsága alapján is megnevezik a törzseket. A pigmentszegény változatok közül megkülönböztetünk például blond szőkealbínó, gold arany tenyészguppikat. A sötét pigmentációjú variációk közé sorolják a kék, vörös, fekete és zöld egyedeket.

nőstény guppy hasán piros folt van

A farokúszó típusok általában a következők: kerekfarkú roundtail kerekfarkú és zászlós hátúszójú Robson tűfarkú pintail.